Torpedó, a szupervakond

Élt egyszer egy különleges vakond, Torpedó. Kicsi volt, de gyors és kíváncsi. Szeretett répás sütit sütni. 
Volt egy piros, villám mintás kabátja. Ha meghúzta a gallérját: zippp! Szupervakonddá változott.
Egy nap furcsa zaj rázta meg Csenderdő közepét. A madarak elhallgattak, a fák reszketni kezdtek. 
Torpedó éppen répás sütit sütött, amikor barátja, Berci borz berontott az ajtón.
– Torpedó! Baj van! Eltűnt a nagy gombatorony!
– Eltűnt?! Egy egész torony?! – kérdezte Torpedó, és magára kapta a kabátját.
– Egy villogó, fényes valami följött a föld alól és elnyelte.
Ez több volt a soknál. Torpedó meghúzta a gallérját: zippp! Szupervakonddá változott.
A föld megremegett. Valami mozgott odalent. Valami nagy. Valami… nagyon éhes.
Hirtelen egy fénylő kristályszalag süvített végig a föld alatt. A földlakók már hallottak róla: csakis a Fénykukac lehetett az.
Száz évente egyszer ébredt fel. Ha nem kapta meg a kedvenc ételét, egy ritka, zölden világító mákgyökeret, akkor felfalt mindent a föld alatt. Most éhes volt és dühös.