Vajon hová indulnak éjszaka a karácsony illatai, amikor mindenki alszik? A konyha sötét volt, csak a holdfény világított be az ablakon. A tálcán, a még meleg sütemények között ült egy apró figura. Mézes mosolya kicsit csálé volt, a lába cukormázból készült, és büszkén kihúzta magát. Ő volt Mézi, a kis mézeskalács emberke.
A kis sárkány már nagyon unja, hogy a nagyok folyton kinevetik. Egyszer volt, hol nem volt, a Füstös Hegyeken és a Gőzölgő Mocsáron is túl, volt egy birodalom, amit csak úgy hívtak: Sárkányország. Ott minden lakó sárkány volt – kicsi, nagy, zöld, lila, tüskés hátú vagy pikkelyes orrú.
Anya és Sári csodálatos fodrászatot varázsolnak otthon. Sári már harmadik napja otthon volt, mert egy kicsit megfázott. Nem volt lázas, de köhögött, és az anyukája szerint jobb, ha még egy ideig nem megy iskolába.
