Egyszer volt, hol nem volt, egy sűrű erdő mélyén éldegélt sok vidám állat. Mókus Manka, Nyuszi Lili, Sün Samu és Róka Rudi minden évben megrendezték a híres nagy erdei futóversenyt. Ez egy különleges verseny volt, ahol nemcsak gyorsnak, hanem furfangosnak is kellett lenni.
Ebben az évben azonban adódott egy kis gond. A versenypálya közepén Medve Berci heverészett, és sehogy sem akart onnan elmozdulni.
Berci nemrég ébredt fel a téli álmából, és még mindig nagyon álmos volt, lépten-nyomon elaludt. Bár már zöldellt az erdő, ébredezett a természet, ő csak nyújtózott egy nagyot, újra összegömbölyödött és tovább aludt.
– Berci, menj arrébb, itt lesz a verseny! – kérlelte Mókus Manka.
– Nem megyek! – ásított Berci. – Itt a legpuhább a fű, itt alszom délutánonként. Keressetek másik helyet!
A kis állatok tanácstalanul összenéztek. Túl sűrű volt az erdő, nem volt másik futópálya az erdőben. Mit tegyenek?
Róka Rudi, Sün Samu, Mókus Manka és Nyuszi Lili hosszan tanakodtak, míg végül Manka felkiáltott:
– Találjuk ki együtt, hogyan vehetjük rá Bercit, hogy felkeljen!
Először Róka Rudi próbálkozott. Odavitte Berci elé a legfinomabb szedret, amit talált.
– Berci, ha arrébb mész, adok neked egy nagy marék szedret.
De Berci csak a fejét rázta. – Inkább alszom tovább.
Ezután Sün Samu egy másik ötlettel állt elő. Elővett egy fűszálat és megcsikizte vele Berci orrát.
– Haaapciiii! – tüsszentett Berci és ijedtében összerezzent.
– Jaj, bocsánat! Csak azt hittem, talán így felébredsz. – mondta Sün Samu, és kuncogva elgurult Berci elől.
De Medve Berci csak dörmögött egyet. – Most már biztos, hogy nem megyek sehová.
Végül Nyuszi Lili ugrándozni kezdett körülötte, és azt mondta:
– Berci, nem is mersz velünk versenyezni! Biztosan lassú vagy!
Erre Berci kinyitotta az egyik szemét.
– Én? Lassú?
A kis állatok összemosolyogtak.
– Igen, szerintünk egy csiga is gyorsabb nálad! – kuncogott Manka.
Berci felhorkant, felpattant, és dörmögve így szólt:
– Na jó, megmutatom, ki a leggyorsabb az erdőben!
Azzal beállt a rajtvonalhoz, de mire észbe kapott, már javában folyt a verseny. Mindenki futott ahogy bírt, Berci pedig minden álmosságát elfelejtve szaladt utánuk.
Végül Mókus Manka nyerte meg a versenyt, de mindenki tapsolt Bercinek, mert ilyen gyorsan még sosem látták futni.
– Látod, Berci? Ha mindig csak heverésznél, lemaradnál a mókáról! – nevetett Manka.
Medve Berci nagyot nevetett, aztán leheveredett a fűbe.
– Jó-jó, de azért most pihenek egy kicsit - mondta és mély álomba szenderült.
Így lett megmentve a nagy erdei futóverseny az erdő vidám kis lakói örömére.
Itt a vége, fuss el véle!