Egy szombat délelőtt anyuka körbenézett a nappaliban.
A szőnyegen autók, babák, építőkockák, könyvek hevertek mindenfelé.
– Na jó – mondta. – Ideje rendet rakni.
Máté és Nóri egymásra néztek.
– Most tényleg? – kérdezte Máté. – Nem lehetne később?
– Most – felelte anyuka. – És közben átnézzük a játékokat is, mert már túl sok gyűlt össze.
– De miért kell átnézni? – kérdezte Nóri. – Mi szeretjük őket.
Anyuka leült a szőnyegre.
– Tudom. De van köztük olyan is, amivel már nem játszotok, csak porosodik.
– Én minddel játszom – mondta Máté gyorsan.
Anyuka ránézett egy dobozra a sarokban.
– Azzal is, ami hetek óta ott áll?
Máté odanézett, aztán vállat vont.
– Arra gondoltam – folytatta anyuka –, hogy kiválaszthatnátok néhány játékot, amit odaadnánk olyan gyerekeknek, akiknek nincs ennyi.
