
Zsömle, a vízsárkány
Sárkányország hatalmas bajba kerül, de a kis sárkány a segítségére siet. Volt egyszer egy sárkány, akit úgy hívtak, hogy Zsömle.
Sárkányország hatalmas bajba kerül, de a kis sárkány a segítségére siet. Volt egyszer egy sárkány, akit úgy hívtak, hogy Zsömle.
A kis sárkány már nagyon unja, hogy a nagyok folyton kinevetik. Egyszer volt, hol nem volt, a Füstös Hegyeken és a Gőzölgő Mocsáron is túl, volt egy birodalom, amit csak úgy hívtak: Sárkányország. Ott minden lakó sárkány volt – kicsi, nagy, zöld, lila, tüskés hátú vagy pikkelyes orrú.
Mese a levélről, aki nem akart lehullani a fáról. Misi egy kicsi levél volt egy nagy hársfán. Egész nyáron boldogan lengedezett a szélben, hallgatta a madarakat, nézte a parkban rohangáló gyerekeket.
Zoknibirodalomban szörnyű baj történt, amin csak a legbátrabb segíthet. Messze-messze, az üveggolyót termő földeken is túl, volt egy különleges hely, amit úgy hívtak, hogy Zoknibirodalom. A legjobb mesterek itt szőtték a világ legszebb és legpuhább zoknijait.
Meg kell menteni Csenderdőt a Fénykukactól. Élt egyszer egy különleges vakond, Torpedó. Kicsi volt, de gyors és kíváncsi. Szeretett répás sütit sütni.
Lili és Matyi egy régi titok nyomába ered. Egy borongós délután Lili a padláson kutakodott. Régi játékokat, poros könyveket és dobozokat nézegetett, amikor meglátott egy nagy, öreg ládát. A tetejére valaki ezt írta:
A legjobb kívánság a barátság. Élt egy kis faluban három jó barát: Luca, Marci és Nóri. Mindhárman 7 évesek voltak, és minden délután együtt játszottak iskola után. Egy nap a falu melletti erdőben új ösvényt fedeztek fel. Az ösvényen haladva rábukkantak egy különös fára.
Miért lopta el Zabkirály a csodálatos palacsintasütőt? Valahol messze-messze, a cukorhegyeken és a lekvárfolyókon is túl, volt egy különös birodalom, mely a világ legfinomabb palacsintáiról volt híres. Itt élt Palacsintakirály, egy jókedvű, pirospozsgás uralkodó, kinek koronáját és orra hegyét mindig egy kis porcukor borította.
A varázsgomb egy titkos világba vezeti Emmát. Egy esős délután Emma unatkozva ült az asztalnál. A varázsgomb, amit már egyszer majdnem elveszített, ott pihent mellette. Most furcsán csillogott, mintha valamit mondani akarna neki.
Az a varázslatos gomb csak gurul és gurul és Emma igyekszik elkapni őt. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, akit Emmának hívtak. Vidám és kíváncsi volt, mindig valami újra vágyott. Egyik délután a nagymamájánál játszott, amikor rábukkant egy régi varródobozra.
Ki ne szeretne olyan gépet, ami finom kakaót hoz a hintaszékhez?! Kázmér bácsi, mint minden reggel, most is korán nyitotta ki a kis műhely ajtaját. Orrát megcsapta a fűrészpor és az olaj szaga. Arra készült, hogy rendet rakjon a polcokon, de ebből természetesen nem lett semmi.
Jaj, elszabadul a palacsintasütő csodamasina. Egy esős délelőtt Kázmér bácsi a verandán üldögélt egy bögre teával a kezében. Azt figyelte, hogyan próbálja Borzos egy vödörbe gyűjteni az esőcseppeket.
Hová tűnt Mirci, a favágó kedvenc macskája? Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy favágó, akit Jancsinak hívtak. Szorgalmas ember hírében állt, de valahogy sosem volt szerencséje. Egy nap az erdőben egy hatalmas, öreg tölgyet készült kivágni, amikor hirtelen csilingelő hangot hallott:
Így lett Lajos bácsiból az első Karfiolkirály a Marson. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy királyság, ahol mindenki uborkát termesztett. Nem répát, nem krumplit, csakis uborkát. Az emberek reggel uborkás kenyeret ettek, délben uborkalevest szürcsölgettek, este pedig uborkafagyit nyaltak.
Mese arról, hogy mire jó egy páratlan kesztyű. Egy hideg téli délután Palkó vidáman ugrándozott hazafelé az iskolából. Észre sem vette, hogy az egyik kesztyűje kiesett a zsebéből.