Hogyan lett a kacsából nemkacsa, aztán újra kacsa… A tóparton élt egy kacsa, aki sosem volt elégedett magával.
A plüssmackó hihetetlen kalandja a buborékok között. Áron mindenhová magával vitte Barnit, a kis barna plüssmackót. Ott volt vele reggel az ágyban, napközben a játszószőnyegen, még az orvosnál is, ha beteg volt. Este pedig mindig vele aludt el.
Meg kell menteni Csenderdőt a Fénykukactól. Élt egyszer egy különleges vakond, Torpedó. Kicsi volt, de gyors és kíváncsi. Szeretett répás sütit sütni.
A nyuszi izgalmas játékot talál ki a rét lakóinak. Egyszer volt, hol nem volt, egy napsütéses, virágillatú tavaszi réten élt egy vidám, pelyhes kis nyuszi. Nyuszi Lilinek hívták. Imádott ugrándozni a friss zöld fűben, de volt egy kis gond: rettenetesen csiklandós volt.
Csodás történet az összefogásról és a hetedik pöttyről. Egy napsütéses reggelen Pille, a kis fehér pillangó vidáman repdesett a réten. Szárnyai csillogtak a napfényben. Kedvesen köszöntötte a virágokat:
A kis hangya szeretné elvinni a kakaós csigát a családjának. Egy szép tavaszi reggelen Hangya Matyi, a világ legkíváncsibb hangyája éppen a szokásos napi körútját járta a játszótér melletti bokrok között. Már összeszedett egy morzsányi sajtot és egy apró ropidarabot, amikor mennyei illat csapta meg az orrát.
Bercinek segítenek a barátai, hogy részt vehessen a versenyen. Az erdő lakói minden évben izgatottan várják december első napját. Ilyenkor hullik le az első hó, és az állatok együtt megünneplik a tél érkezését.
Lencsi nagyon szeretne hóvirágot szedni Bagoly néni születésnapjára. Egy tavaszi reggelen Lencsi, a kisegér izgatottan szaladgált a réten. Aznap volt Bagoly néni születésnapja. Lencsi elhatározta, hogy keres neki egy szép, fehér hóvirágot ajándékba.
Miért volt olyan nehéz a csiga hátizsákja? Csiga Samu egy reggel izgatottan készülődött. Kirándulni indult arra a rétre, ahol a legszebb virágok nyílnak. Gondosan bepakolt a hátizsákjába egy almát, egy üveg friss harmatvizet, egy meleg sálat meg egy nagy lapulevelet.
A fődíj egy habos makktorta. Egy napsütéses reggelen izgatottan gyülekeztek az állatok az erdei tisztáson. A Nagy Erdei Ügyességi Versenyen mindenki kipróbálhatta magát játékos feladatokban.
A legjobb kívánság a barátság. Élt egy kis faluban három jó barát: Luca, Marci és Nóri. Mindhárman 7 évesek voltak, és minden délután együtt játszottak iskola után. Egy nap a falu melletti erdőben új ösvényt fedeztek fel. Az ösvényen haladva rábukkantak egy különös fára.
A kismadár szeretné elültetni az aranymagot, de segítségre van szüksége. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kismadár. Ez a kismadár talált egy csillogó aranymagot az erdőben. Biztos volt benne, hogy ebből a csillogó magból csakis valami varázsfa nőhet ki.
Emma és a varázsgomb
A varázsgomb egy titkos világba vezeti Emmát. Egy esős délután Emma unatkozva ült az asztalnál. A varázsgomb, amit már egyszer majdnem elveszített, ott pihent mellette. Most furcsán csillogott, mintha valamit mondani akarna neki.
Medve Berci miatt hatalmas bonyodalom támad az erdőben. Mókus Manka, Nyuszi Lili, Sün Samu és Róka Rudi minden évben megrendezték a híres nagy erdei futóversenyt. Nem akármilyen verseny volt ez! Itt nemcsak gyorsnak, de furfangosnak is kellett lenni.
Ki segít a mókusnak visszaszerezni a finom diót? Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kismókus. Kismókus talált egy hatalmas diót az erdőben. Nagyon megörült, arra gondolt, milyen jól lesz majd megenni télen. Boldogan szökdécselt vele az ösvényen.
Egy mese arról, hogy mindenki másképp tanul. Volt egyszer egy szürke kiscica, úgy hívták, hogy Mici. A bundája puha, a tekintete pedig vidám volt. Egy baj volt csak vele: nem tudott nyávogni.
A gesztenyegyerek karácsonyi kalandja a viharos erdőben. Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy aprócska gesztenyecsalád: Gesztenye Mama, Gesztenye Papa és Geszti, a gesztenyegyerek. Egy nagy, öreg gesztenyefa alatt volt az otthonuk, amit ágakból és lehullott falevelekből építettek, a tél közeledtével pedig kibéleltek finom, puha mohával.
Hová tűnt Mirci, a favágó kedvenc macskája? Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy favágó, akit Jancsinak hívtak. Szorgalmas ember hírében állt, de valahogy sosem volt szerencséje. Egy nap az erdőben egy hatalmas, öreg tölgyet készült kivágni, amikor hirtelen csilingelő hangot hallott:
Mese arról, hogy mire jó egy páratlan kesztyű. Egy hideg téli délután Palkó vidáman ugrándozott hazafelé az iskolából. Észre sem vette, hogy az egyik kesztyűje kiesett a zsebéből.